A túratárs
Szeretek túrázni. Amikor csak tehetem, nyakamba veszem az
országot, és ellátogatok egy-egy szép tájra. Többnyire az éppen aktuális
barátnőmmel, vagy egy kisebb baráti csapattal. Ám erre a túrámra senki nem
tudott eljönni, így aztán beregisztrálva a túratárs kereső oldalra, társa(ka)t
kerestem, egy többnapos mátrai gyalogláshoz. Indulásom előtt, többször is
felnéztem az oldalra, hátha valaki velem tart. De senki. Aztán két nappal a
június 8 ra tervezett indulás előtt, egy lány érdeklődött az ajánlatomról, majd
pedig, hogy szívesen velem tartana. Telefonszám, számtalan e-mailküldés után,
találkoztunk is az adott napon a Keleti-pályaudvaron. Vera, az újdonsült
túratársam, egy 28 éves, rövid, vörös hajú, szép arcú lány volt, formás
testtel, hatalmas hátizsákkal. Valamint fülig érő mosollyal. Gyors üdvözlés
után, futás is a vonatra. A túrát 3 napra terveztem, kulcsos házakban történő
éjszakákkal. Első nap, sokat storyzgattunk, nevettünk, néha akarva-akaratlanul
megérintve a másikat. Este semmi különös nem történt, mert nem voltunk egyedül
abban a kulcsos házban. Volt még egy család, 2 gyerekkel. Így aztán folytattuk
az éjfélig tartó beszélgetést. De már bizsergett a levegő köztünk.
Amiről ez a történet szól, az a második nap estéjén történt,
Mátraszentimrén, az aktuális kétszobás házban. Ahol aznap este, csak ketten
szálltunk meg.
Miután Vera letusolt, és kijött a nappalinak „kinevezett”
előszobába, egy feszülő kék topban, amelyből kilátszódott a hasa, és köldöke,
amelyben egy rózsaszínköves peicing volt, valamint popsiára feszülő sortjában,
én is elvonultam megszabadulni az aznapi gyaloglásunk porától. Miközben bent
szappanoztam magam, a zacsim, és a jobb lábam hajlatában éreztem egy furcsa
kitülekedést. Mintha egy pattanás lett volna. De alaposabban megvizsgálva, egy
kullancsot fedeztem fel! Mivel olyan helyen volt, sehogy sem tudtam kiszedni,
egyetlen valaki szabadíthatott csak meg, Vera. Magam köré tekertem a
törölközöm, és kiléptem a fürdőből. Vera egy fotelban ült felhúzott lábakkal,
és egy térképet bámult. Jöttömre kissé kikerekedett a szeme, és félretette a
térképet.
-Ne haragudj, hogy így vagyok, csak van egy kis gond -
mondtam, kissé megszeppenve. - Találtam egy kullancsot magamban, és hát…, hogy
is mondjam…Ne érts félre majd, de… eléggé „rossz” helyen. És nem tudom
kiszedni. Megtennéd, hogy kiveszed?
Vera, mosolyogva bólintott, majd szólt, hogy menjek közelebb
hozzá.
Közben elmondtam neki, hogy hol is van a kullancs. Mire azt
mondta „Okés, Zsolti, de a törölközőt akkor vedd le, mert úgy könnyebb lesz
megtalálni” Azzal engedelmeskedve, leoldottam a magam köré tekert anyagot. Mire
aztán az arca előtt, ott volt a farkam, és a zacsim, csupasz mivoltában.
-Hmm - mondta mosolyogva, felnézve rám. - Milyen szép. De
lássuk, hol az a kullancs. - Avval feltettem a lábam a karfára, hogy lássa,
majd miután szembesült vele, egy gyors mozdulattal, (máig sem tudom, hogy
csinálta) kivette azt. - No, kész is vagyunk! - szólt, miközben a farkam
bámulta, amely addigra már kezdett meredezni. Ekkor gyengéden végigsimította a
jobb kezének mutatóujjával. Nos, a farkamnak se kellett több! Örült módon
kezdett megkeménykedni, és feltárta Vera előtt a közel 20 cm es valóságát. A
lány ekkor megsimogatta a zacsim, és a nyelvét kinyújtva, végignyalt annak hegyével
a heréimtől, a makkom tetejéig. Mire én erre, halkan felnyögtem. Ekkor aztán
marokra fogta, majd verni kezdte, közben pedig engem nézett, úgy, hogy az alsó
ajkát, csábítón, bekapta a szájába. Később, mintegy fél perc múlva, elkezdte
nyalni, a farkam oldalát. Fentről kezdte, lefelé, majd körbekörbe. Különösen a
makkom alját vette kezelésbe, valamit beledugta a nyelve hegyét a húgycsövem
nyílásába is, mire én hatalmasat, sóhajtottam. Azzal egyszer csak egy hirtelen
mozdulattal a farkam eltűnt a szájában, és elkezdte szopni. Nagyon jól szopott. Érzékien, beleélve magát annak „művészetébe”. Még ma is, mikor e sorokat írom,
beleborzongok a gyönyörbe. Szopása közben a nyelvével is dolgozott. Cirógatta
vele a farkam oldalát.